ESEMÉNYNAPTÁR

November 2020
S M T W T F S
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

szgyf_banner.jpg
szgyf_somogy_banner.jpg

A kutatás főbb megállapításai

 

  1. A 14 év alatti ellátottak 50%-a még sohasem dohányozott. Ez az érték a 14 év felettiek körében 37%-ra csökken. Az életprevalencia értékek alapján megállapítható, hogy a válaszadók 26,9%-a rendelkezik számottevő dohányzási tapasztalattal. A 14 év alattiak nyolcada, a 14 év felettiek egyharmada sorolható ebbe a csoportba. (A gyermekvédelmi szakellátáson kívül nevelkedő általános iskolás korú fiataloknál a soha nem dohányzók aránya 65,3%.)
  2. A megkérdezett ellátottak 20%-a fogyasztott szeszesitalt az adatfelvételt megelőző 30 napban. Ez a fogyasztási érték, továbbá az egyes szeszesital-típusok hozzáférhetőségének mértéke kedvezőbb képet mutat, mint ami a családban nevelkedő fiatalokat jellemzi.
  3. A kannabisz-származékokat (marihuána, hasis) kipróbáló ellátottak aránya 13%, a 14 év alatti fiatalok körében magasabb, az idősebb ellátottaknál alacsonyabb ez érték, mint a családban nevelkedő referenciacsoport esetében. Új pszichoaktív anyagot a válaszadó ellátottak közül 5 fő fogyasztott már életében, jelentősebb mértékű fogyasztásról (6-9 alkalom) egy fő számolt be. A visszaélésszerű nyugtatóhasználat mértéke alacsony.
  4. Hasonlóan a családban nevelkedő fiatalokhoz, az energiaitalok fogyasztásának életprevalencia értéke magas, minden vizsgált életkori csoportban 80%- felett van. Az adatfelvételt megelőző 30 nap fogyasztási adatai alapján megállapítható, hogy a 14 év feletti ellátottak fele, míg a fiatalabbak harmada rendszeres energiaital-fogyasztónak tekinthető.
  5. A gyakrabban használt pszichoaktív szerek (cigaretta, szeszesitalok, kannabisz-származékok) esetében a munkatársak becslései jól illeszkednek az ellátottak által elmondottakhoz, a ritkábban használt szerek (dizájner drogok, egyéb kábítószerek) fogyasztására vonatkozóan a munkatársak magasabb értékeket becsülnek, mint amiről az ellátottak beszámoltak. Minden vizsgált szer vonatkozásában megállapítható, hogy azok ellátottak általi beszerezhetőségét a munkatársak egyszerűbbnek ítélik, mint az ellátottak.
  6. A megfelelően strukturált napirend és szabadidő-eltöltés meghatározó jelentőségű protektív tényező a szerhasználattal szemben. Az intézmény sokszínű szabadidős lehetőségeket kínál az ellátottak számára, azonban ezek kevésbé érik el azokat az idősebb gondozottakat, akiknek lehetősége van az intézményen kívül szabadidő-eltöltésre.
  7. A szerhasználat kialakulásában jelentős szerepe van a szociokulturális háttérnek, kevésbé veszélyeztetettek azok az ellátottak, akik fiatalon kerülnek gyermek- vagy lakásotthonba.
  8. A Somogy megyei addiktológiai ellátórendszer elemei, illetve az addiktológiai problémák diagnosztikai kritériumai kevésbé ismertek a munkatársak körében. Az intézmény szakmai dokumentumai érdemben foglalkoznak a szerhasználat problematikájával, de nem rögzítik egyértelműen a problémakezeléssel kapcsolatos teendőket.