ESEMÉNYNAPTÁR

October 2021
M T W T F S S
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

szgyf_banner.jpg
szgyf_somogy_banner.jpg

 infoblokk kedv final felso cmyk ESZA

 

Somogy Megyei II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon

A PROJEKT TAPASZTALATAIT TARTALMAZÓ TANULMÁNY

A Somogy Megyei II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon 2018.04.01-2020.06.28 időszakban valósította meg a

EFOP 1.2.7-16-2017-00017 számú „Gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetekben elhelyezettek önálló életkezdési feltételeinek javítása. Teremtsünk együtt jövőt!” tárgyú projektet

A Projekt támogatási szerződésben szereplő összköltsége: 24.967.401,- Ft

Megvalósítás helyszínei:

-       Fonyód, Báthory út 14.

-       Balatonboglár, Kikötő sétány5.

-       Balatonboglár, Kórház utca13/B

-       Zamárdi, Siófoki út 8.

-       Öreglak, Fő út 109.

-       Somogyvár, Kossuth Lajos utca 7.

-       Somogyvár, Kossuth Lajos utca 9.

A projekt háttere és indokoltsága

Az UNICEF Magyar Bizottsága által 2012-ben végzett kutatás eredményei szerint a magyar gyermekek körében 2009-hez képest nőtt a jóllétükben veszélyeztetettek aránya, és mára minden második gyermek nélkülöz valamilyen szempontból. Ez azt is jelenti, hogy nő a rászoruló, deprivált gyerekek száma, akik sem otthon, sem a családjukból kiemelve nem jó eséllyel jutnak hozzá a szükséges segítséghez. (UNICEF, 2013)

Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők esetében sérült az önálló életvitel eléréséhez szükséges motiváció, az autonómia, az érett személyiség kialakulása és a sikeres társadalmi beilleszkedés esélye, ezen túlmenően nagyon gyakori a korai iskolaelhagyás.

A szakellátásba különféle életkorban bekerülő gyerekek fejlődési lemaradása nagyon eltérő, mint ahogyan az is, hogy milyen mértékben lehetséges ezen lemaradások pótlása, illetve ennek érdekében milyen lépések történnek. Nincsenek adatok arról sem, hogy a sikeres, illetve sikertelen iskolai karrierek, korai iskolaelhagyás esetében mik voltak az előzmények a szakellátásba kerülés időpontja, az elhelyezés változásai illetve állandósága, az óvodai, iskolai élmények a befogadás, illetve kirekesztés terén.

Mind a gyerekek bekerülési, bennmaradási okai, mind pedig az elhelyezés formái jelentősen befolyásolják az iskolai, tanulási esélyeket, eredményeket, ezért nem lehetséges egységesen kezelni azokat a gyerekeket és fiatalokat, akik a szakellátás valamely formájában élnek. Ugyancsak kiemelt jelentősége van annak, hogy a gyermekek mikor kerültek gondozásba, hány gondozási helyen éltek, miért és mikor kellett gondozási helyet, és ezzel együtt nem ritkán óvodát, iskolát is váltaniuk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolai hiányzás miatt szakellátásba kerülő gyermekek életkora jellemzően 15-18 év közötti, tehát döntően olyan gyerekek esetében jelent gondot az iskolai igazolatlan hiányzás, akik életkorukból, és életkori sajátosságaikból adódóan kevéssé befolyásolhatók, illetve a szülői kötelezés esetükben sokszor nem hatásos.

Másrészt ezek a fiatalok sokféle iskolai sikertelenséggel, lemaradással, kirekesztéssel találkoznak, nem motiváltak, nem szívesen mennek az iskolába, és nem látják értelmét a tanulásnak, vagy a fizikai jelenlétnek, nincs jövőképük, életstratégiájuk.

Sajnos több gyermek már úgy érkezik a gyermekotthonban, hogy erősen dohányzik, vagy már élt droghasználattal, némelyek prostituálódnak.

A gyermekségüktől megfosztott, tönkretett, megnyomorított gyermekkor után nagyon rossz és durván torzult bevésődésekkel, retardált személyiséggel, halmozott testi, lelki sérülésekkel, elhanyagoltan, leromlott testi állapotban, magányosan, szomorúan, vagy primitív védekező mechanizmusokkal kerülnek a gyermekotthonba.

Érzelmi tartalékaik nincsenek, örömöt alig ismernek, adaptációs kapacitásaik elfogytak, vágyaik szürkék, gyászolnak, legtöbben regresszióban vannak. Közösségi életben a veszteségek és a stressz hatására romboló aktivitásaik, egyes esetekben rövid pszichotikus jellegű epizódok miatt megvetettek, elfordulnak tőlük. Megtanultak sok és kitörölhetetlen hibás alkalmazkodási formát. Ezek korábban túlélő technikák voltak, amelyek eddig fenntartották őket, a bekerüléssel azonban feleslegessé váltak. Levetni nehéz a masszívan rögzült mechanizmusokat, bevésődtek.      

Konfliktushelyzeteiket nyers verbális agresszióval igyekszenek megoldani. Helyzetüket nehezíti, hogy nincs mögöttük olyan családtag, aki pozitív irányba befolyásolhatná viselkedésüket, az intézményes kereteket, szabályokat nehezen fogadják el.

A fenti tényezők indokolják, az intézményrendszerből való kilépést megelőzően komplex, életkori sajátosságokra figyelemmel kialakított, egymásra épülő elemekből álló képzési, fejlesztési folyamatok bevezetését, amely a fenti területekre koncentrálva, az egyéni állapothoz, szükségletekhez igazodva célozza meg az önálló életvitelre, a családi életre való alkalmasság kialakítását, fejlesztését.

A projekt célcsoportja:

A projekt közvetlen célcsoportja: a gyermekotthonok, lakásotthonok ellátottai,

a közvetlen célcsoportba tartozók kapcsolattartásra jogosult szülei, kapcsolattartásra jogosult testvérei, kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozói; valamint a közvetlen célcsoport ellátásában résztvevő: gyámok, gyermekotthon szakemberei, egyéb szakemberek.

                

Az Európai Unió definíciója szerint korai iskolaelhagyóknak számítanak mindazok a fiatalok, akik 24 éves korukra nem rendelkeznek középfokú iskolai végzettséggel, azaz nincs olyan bizonyítványuk, amely alapján felsőfokú tanulmányokat kezdhetnének.

A fejezetben azonosított okok, problémák a Somogy Megyei II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthonban is jelen vannak, a bekerülő gyerekek, fiatalok többszörös hátránnyal kerülnek az intézménybe, különböző életkorban, érzelmi, szociális intelligenciájuk fejletlen, jelentős részük gyenge iskolai eredménnyel tanulnak, motiváltságuk alacsony szintű, sokan közülük többszörös évismétlő, míg végül lemorzsolódnak, iskolakerülővé válnak, majd igazolatlan órai mulasztások miatt a tanulói jogviszony megszűnik a 16 évet betöltő fiataloknál. Az iskolából való kimaradás után szabadidejükben csavarognak, a devianciák felé sodródnak. Sajnos több gyermek már úgy érkezik a gyermekotthonban, hogy erősen dohányzik, vagy már élt droghasználattal, némelyek prostituálódnak.

A projekt céljai és az intézményi nevelés céljai

Az intézmény szakmai tevékenységének középpontjában a gondozott testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését biztosító támogató intézményi környezet kialakítása áll, amelynek során gondoskodni kívánunk a gondozottakat veszélyeztető tényezők megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról és a gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről és erkölcsi rehabilitációjáról.

A gondozottak kapcsolatrendszerét alkotó személyek (szülők, pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek) magatartásának, cselekedeteinek, hatásának, a gondozottat körülvevő szociális egységek (közösségek, iskolák, egyéb intézmények, csoportok) hatásának, a legkülönbözőbb kulturális elemekből kiinduló hatásoknak formálása, koordinálása az intézmény és kapcsolat- rendszereinek szintjén, amelynek révén a gyermekek, fiatalok lényegi erői pozitív megerősítést nyernek, ennek segítségével értékeik kibontakozhatnak.

Ezzel egyidejűleg az intézmény nevelési hatásrendszerét úgy kell kialakítani, hogy az közösségfejlesztő aktivitásra késztesse a gyermeket, fiatalt.

A szakmai célrendszer tagolódásában – a gondozottak szükségleteit figyelembe véve – vezető helyen jelenítjük meg a magatartás és tevékenység irányát meghatározó „ösztönző – regulációs” személyiségtényezők formálását (tudattalan belső alapfeltevések és gondolati sémák), hiszen ezek közvetlenül felelősek a motivációs és szükségleti szféra alakulásáért és az erkölcsi tudat helyes irányú formálódásáért.

A személyiségstruktúrán belül azon tényezőket erősítjük, amelyek a szakmai folyamatot követően autonóm módon a visszailleszkedés vagy beilleszkedés folyamatában külső orientálás és kontroll nélkül is tartósan garantálják a kívánatos minőségű és irányú magatartásbeli és tevékenységbeli megnyilvánulások megjelenését.

Az alábbi célok megvalósítása segíti elő a gondozottak egészséges testi, értelmi, érzelmi és etikai fejlődését.

  1. megérteni és elfogadni a gyermek, fiatal problémáit
  2. rendezni kapcsolati problémáit
  3. segíteni abban, hogy felismerje és fejleszthesse képességeit
  4. kielégíteni szükségletrendszerét (elfogadási, biztonsági, szociális)
  5. ösztönözni intellektusát és kreativitását
  6. felkészíteni arra, hogy képes legyen alkalmazkodni a mindenkori valósághoz, és helytálljon az iskolában, otthon és a világban

Cél a különböző típusú és fokú hátrányok, hiányok vagy elviselhetetlen terhek, többletek, illetve az ezekből származó kedvezőtlen irányú változások (torzulások) megszüntetése vagy enyhítése a gondozás, nevelés, habilitáció, rehabilitáció és terápia folyamatában.

Cél, hogy az alkalmazott módszerek - bármely érintkező tudományterületről kerültek is adaptációra a gyermekvédelmi eset adequat kezelése érdekében – megfelelően tudományosan, szakmailag célorientáltan, és a hatályos jogszabályokkal összhangban kerüljenek alkalmazásra.

Cél, hogy a gyermekvédelmi munka minden elemét olyan szakemberek végezzék, akik megfelelő képesítésük mellett olyan kívánatos emberi vonásokkal és attitűdökkel rendelkeznek, amelyek elengedhetetlenek a szakmai kapcsolatokban és a gyermekekkel, fiatalokkal, fiatal felnőttekkel és hozzátartozóikkal való érintkezésben.

A szakmai egységekben végzett gyermekvédelmi munka a rendkívül összetett gyermek, fiatal körüli hatások pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, gyermek- és ifjúságpszichiátriai, orvosi, jogi eszközökkel végzett műveleteiből áll, amelyben sokoldalúan képzett szakemberek a gyermekkel, fiatallal (létező családi háttér esetén) a szülőkkel, hozzátartozókkal tudatosan szakmai kapcsolatot hoznak létre azzal a céllal, hogy elősegítsék a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyermekek, fiatalok pozitív növekedését, fejlődését.

Az önálló életvitelre történő felkészítés széles skálán mozog, az önálló pénzkezeléstől a társas kapcsolatokban való együttműködés képességén át a tanulás tanulásáig.

A megvalósuló projektelemek egy-egy konkrét témakör köré építkeztek, kihasználva annak lehetőségét, hogy nagyobb mélységben igyekezzenek a konkrét problémát körbejárni és minél több megoldást tudjanak felmutatni.

Projektünk a pályázati kiíráshoz igazodva, azzal összhangban olyan gyakorlatorientált, tematikus foglalkozásokat, terápiás módszereket (mese, mozgásterápia) vezetett be, amelyek hozzájárulnak a gyerekek szociális, érzelmi intelligenciájuk, neveltségi szintjük, pénzbeli tudatosságuk, pályaismeretük kialakulásához, kommunikációs és, - konfliktuskezelő képességük fejlődéséhez, társadalmi felzárkóztatásukhoz.

Megvalósult tréningek:

  1. Érzelmi+szociális kompetencia fejlesztése Kikötő Gyermekotthonban,
  2. Érzelmi+szociális kompetencia fejlesztése Zamárdi lakásotthon, Boglárka Lakásotthon
  3. Pénzügyi ismeretek Kikötő Gyermekotthonban, Búzavirág Lakásotthon, Vadvirág Gyermekotthon, Vacok Lakásotthon
  4. Pályaorientáció, Kikötő Gyermekotthonban,
  5. Jövőkép kialakítását célzó program: Búzavirág Lakásotthon, Vacok Lakásotthon
  6. Családi kapcsolatok: Zugoly Lakásotthon
  7. Családi kapcsolatok Kikötő Gyermekotthon: Boglárka Lakásotthon: Kilátó Lakásotthon
  8. Internetes zaklatás, áldozattá válás megelőzése Kikötő Gyermekotthonban,
  9. Kommunikációt fejlesztő foglalkozás Kikötő Gyermekotthonban, Fonyódi Gyermekotthon
  10. Meseterápia Kikötő Gyermekotthonban
  11. Mozgásterápia Kikötő Gyermekotthonban
  12. Szenvedélybetegség megelőzése Kikötő Gyermekotthonban, Fonyódi Gyermekotthon
  13. Szexuális felvilágosítás Kikötő Gyermekotthonban, Különleges Gyermekotthon
  14. Erkölcsi ismeretek, kritikai gondolkodás fejlesztése Kikötő Gyermekotthonban,
  15. Munkamotiváció, Háztartási ismeretek, Fonyódi Gyermekotthon
  16. Tanulási motiváció, Fejlesztés, felzárkóztatás, Fonyódi Gyermekotthon

A foglalkozások kiegészültek a Somogy Megyei II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon Kikötő gyermekotthona területén elkerített, füvesített kertben tervezett mozgásfejlesztő, játékok, sporteszközök beszerzésével-egyfajta szabadidős park kialakításával, mely fejlesztő beruházás hozzájárul a gyerekek minőségi kulturált szabadidejének eltöltéséhez, fejlesztve mozgáskultúrájukat, enyhítve a céltalan kóborlás, csavargás esélyeit, hogy az unatkozó, csellengő gyerekeket összegyűjtse, és számunkra vonzó programokat kínáljon a szabadidő hasznos eltöltésére.

A tervezett beruházás célja, hogy olyan játszóhelyet működtessen, amelyek a szociálisan terhelt gyermekotthonban élő gyermekek egészséges testi és lelki fejlődését szolgálja. A szabadidő hatékony eltöltésén, a norma- és értékteremtő programok kínálatán túl lehetőség nyílik a gyermekotthoni csoportok mélyebb megismerésére, a személyes kapcsolatokon keresztül pedig a gyermekközösség kohéziójának fejlesztésére is.

Az EFOP-1.2.7.-16-2017-00017 azonosítószámú „Gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetekben elhelyezett önálló életkezdési feltételeinek javítása - Teremtsünk együtt jövőt!” c. projektben 2018 novemberében kezdődtek el a tematikus foglalkozások, melyek a pályázati kiíráshoz igazodva, illetve azzal összhangban valósultak meg. Ezek a programok hozzájárultak a gyerekek szociális, érzelmi intelligenciájuk, magatartásuk, pénzbeli tudatosságuk, pályaorientációjuk és ismeretük kialakításához, kommunikációs és konfliktuskezelő képességük fejlesztéséhez, mozgásfejlesztésükhöz, tudatos baráti- társas- családi és párkapcsolatok kialakításához, az adott korosztály igényeinek és szükségleteinek megfelelően. A foglalkozásokat a könnyen érthetőség, játékosság jellemezte valamint a tapasztalat szerezetetés jellemezte. A gyermekek tudás béli hiányosságait pótolta, praktikus, a mindennapi élethez elengedhetetlen ismereteket közvetítette.

Mindezen fejlesztések segítették a gyermek- és lakásotthonokban élő gyermekek és fiatalok szemléletformálását, az önálló életvitel kialakulásának lehetőségét, kompetenciáik fejlődését, a családi élettel kapcsolatos előítéleteiket pozitív irányba terelte, valamint a devianciák tekintetében prevenciós jelleggel is bírtak.

A tervezett programok hozzájárultak a családi közösségeken belüli kapcsolatok ápolásához, segítséget nyújtottak a felmerülő problémák kezelésében. A mindennapi élet során kiemelt figyelmet kellett fordítanunk az emberi kapcsolatokra, és ezen belül is a családi életre, mely erős köteléket jelent minden ember számára, még akkor is, ha időszakosan a család óvó- gondozó funkcióját nem képes volt képes ellátni jelen helyzetben. Ezen funkciók erősítést is szolgálta a projekt azzal, hogy a visszagondozás feltételeit javította, erősítette a családi kapcsolatokat.

Az ellátottak sikeres társadalmi integrációjának segítése elsődleges célja volt a pályázatnak. A gyakorlatorientált, szemléletes, életkorhoz igazodó tematikus foglalkozások, illetve családi program megvalósítása valamint a pályaorientációs ismeretek a pályázati felhívásban meghatározott célértékekre fókuszált.

A tervezett tematikus programok, terápiák közvetlen célja, az ellátottak esetében a szükségletfelmérésben feltárt hiányok kompenzálása volt. Tevékenységtípusonként más-más készségek fejlesztése volt a cél.

A szociális készségek fejlesztésének célja a mozgás-, mozgáskoordinációs problémákat és/vagy teljesítmény-, magatartászavarokat mutató gyermekek fejlesztése. A gyermekek szociális kompetenciájának fejlesztése elősegítette, hogy a szociális viselkedéshez szükséges készségek elsajátítása révén a gyermekek hatékonyan tudjanak reagálni a környezetükre, viselkedésük adaptív legyen, amely feltétele a társakkal való jó kapcsolat kialakításának.

A gyerekek a gyakorlatok által megtanulták az adott közösség, illetve közvetve a társadalom norma- és értékrendszerét, és személyiségük is alakult. A játékok során gyakorolhatták különböző képességeiket, amelyek a kapcsolatépítésre és fenntartásra irányultak.

Az érzelmi intelligencia fejlesztés célja a teljesítmény-, magatartászavarokat mutató gyermekek fejlesztése volt. A terápia nemcsak a fenti tünetek csökkentését és megszüntetését célozta meg, hanem egyúttal prevenciós céllal is alkalmaztuk.

A nyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése pozitív irányba befolyásolta az iskolai, a munkaerő-piaci és a társadalmi érvényesülést, a sikerességet, valamint a gyermek elégedettségét és önbecsülését.

A szexuális ismereteket nyújtó foglakozás célja érett, felelős szexuális élet kialakítása volt. Kortól függően, fogamzásgátló módszerek megismertetése, megfelelő alkalmazása, a nőgyógyász szakorvosi vizsgálat fontosságának hangsúlyozása, a vizsgálattól való félelem leküzdésében való segítségnyújtás elsődleges célként teljesült. Az engedély nélküli távozások során leselkedő szexuális kizsákmányolásra a fiatal lányok figyelmét mindenképp fontos volt felhívni valamint, a meggondolatlan kapcsolatok következményeire is kitértek a foglalkozások során. A mai erősen digitalizálódó világban az internet veszélyeire is figyelmeztettük az ellátottakat.

A pénzügyi, gazdasági ismeretek átadásának célja az volt, hogy ellátottak alapvető ismereteket szerezzenek a gazdaság működéséről, felismerjék a gazdasági tevékenység és a mindennapi élet kapcsolatát, megértsék a termelés és a fogyasztás összefüggéseit. A program végére reális tervet tudtak készíteni saját bevételeikről, kiadásaikról, képessé váltak saját pénzügyeiket rendezni. Sikerült megtervezni néhány a nagykorúságot elérő fiatal életkezdési támogatásának hasznos elköltését is.

A Pályaorientáció célja az volt, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind munkaerő-piaci környezetükről, és kellően megalapozzák a pályaválasztási döntésüket. Ebben a projektben résztvevők támogatást kaptak képességeiknek, egészségi állapotuknak, megfelelő munkakörök megismeréséhez akár üzemlátogatásokkal vagy különböző az alkalmasságukat alátámasztó tesztekkel is. Megismertettük a fiatalokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Pályaorientációs oldalával, amely rengeteg életkorukhoz igazodó érdekes információkkal, tesztekkel és kérdőívekkel látják el a gyermekeket, pedagógusokat, szakembereket és a szülőket.


A saját helyzetük meghatározásával a szakmatanulás igénye megjelent jövőképükben.


A foglalkozások hozzájárultak a tanulók egyénre szabott életvezetési stratégiáiknak kialakításához, különös tekintettel a munkához való viszonyra.

A tematikus foglakozásoknak, köszönhetően a szolgáltatásban résztvevő ellátottak:

-       önfenntartó képessége fejlődött;

-       a sikeres családi életre felkészültebbé váltak;

-       szociális kompetenciájának szintje emelkedett;

-       családi kapcsolatai erősödtek;

-       kialakult a szabadidő kulturált eltöltésének és az ismeretszerzésnek az igénye;

-       vér szerinti családjaik bekapcsolódtak a fenti célokat szolgáló tevékenységekbe;

-       fejlődtek konfliktuskezelő technikáik, törekednek az erőszakmentes kommunikációra

-       a devianciák megjelenése csökkent

Indikátorok, műszaki-szakmai tartalomhoz és mérföldkövekhez kapcsolódó mutatók

A pályázat indikátora szerint minimum 5 fő 25 éven aluli résztvevőt kell a projektbe bevonni.

A pályázat tervezésekor minden bevont ellátott életkora 25 éven aluli.

A pályázat tervezésekor különböző korcsoportba tartoznak a fiatalok, életkori megoszlásuk eltérő szakmai egységenként.

Általánosságban elmondható, hogy a kisóvodás kortól az utógondozottig széles életkori mutatóval rendelkeznek az ellátottak, ugyanez érvényes szükségletük tekintetében is.

A tervezéskor ezek a szempontok lettek figyelembe véve, a tematikus csoportfoglalkozások intézményi specifikum, életkor, személyiségjellemzők, egyéni szükségletek mentén lettek kialakítva.

A létszámadatok folyamatosan változnak, szerencsés esetben a gondozott hazakerül, mert családi körülményei arra alkalmassá válik, gyakoriak az újonnan jövő gyerekek érkezése, de az is előfordul, hogy az ellátott szükséglete, helyzete miatt más intézeti formába kerül. (pl. zárt intézmény)

Műszaki és szakmai elvárások:

A „Fejlesztéssel elért gyermekvédelmi szakellátásban részesülők, javítóintézeti ellátottak” műszaki-szakmai eredmény tényértéke 209 fő.

A „Fejlesztéssel elért szakemberek” műszaki –szakmai eredmény 82 fő.

A „Fejlesztéssel elért hozzátartozók” műszaki-szakmai eredmény 26 fő.

A projektmenedzsmenttel és szakmai vezetéssel kapcsolatos elvárásokat beépítettük a projektbe, a bevont szakemberek releváns szakmai végzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek.