ESEMÉNYNAPTÁR

October 2020
S M T W T F S
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

szgyf_banner.jpg
szgyf_somogy_banner.jpg

A kutatás főbb megállapításai

 

  1. A 14 év alatti ellátottak 50%-a még sohasem dohányozott. Ez az érték a 14 év felettiek körében 37%-ra csökken. Az életprevalencia értékek alapján megállapítható, hogy a válaszadók 26,9%-a rendelkezik számottevő dohányzási tapasztalattal. A 14 év alattiak nyolcada, a 14 év felettiek egyharmada sorolható ebbe a csoportba. (A gyermekvédelmi szakellátáson kívül nevelkedő általános iskolás korú fiataloknál a soha nem dohányzók aránya 65,3%.)
  2. A megkérdezett ellátottak 20%-a fogyasztott szeszesitalt az adatfelvételt megelőző 30 napban. Ez a fogyasztási érték, továbbá az egyes szeszesital-típusok hozzáférhetőségének mértéke kedvezőbb képet mutat, mint ami a családban nevelkedő fiatalokat jellemzi.
  3. A kannabisz-származékokat (marihuána, hasis) kipróbáló ellátottak aránya 13%, a 14 év alatti fiatalok körében magasabb, az idősebb ellátottaknál alacsonyabb ez érték, mint a családban nevelkedő referenciacsoport esetében. Új pszichoaktív anyagot a válaszadó ellátottak közül 5 fő fogyasztott már életében, jelentősebb mértékű fogyasztásról (6-9 alkalom) egy fő számolt be. A visszaélésszerű nyugtatóhasználat mértéke alacsony.
  4. Hasonlóan a családban nevelkedő fiatalokhoz, az energiaitalok fogyasztásának életprevalencia értéke magas, minden vizsgált életkori csoportban 80%- felett van. Az adatfelvételt megelőző 30 nap fogyasztási adatai alapján megállapítható, hogy a 14 év feletti ellátottak fele, míg a fiatalabbak harmada rendszeres energiaital-fogyasztónak tekinthető.
  5. A gyakrabban használt pszichoaktív szerek (cigaretta, szeszesitalok, kannabisz-származékok) esetében a munkatársak becslései jól illeszkednek az ellátottak által elmondottakhoz, a ritkábban használt szerek (dizájner drogok, egyéb kábítószerek) fogyasztására vonatkozóan a munkatársak magasabb értékeket becsülnek, mint amiről az ellátottak beszámoltak. Minden vizsgált szer vonatkozásában megállapítható, hogy azok ellátottak általi beszerezhetőségét a munkatársak egyszerűbbnek ítélik, mint az ellátottak.
  6. A megfelelően strukturált napirend és szabadidő-eltöltés meghatározó jelentőségű protektív tényező a szerhasználattal szemben. Az intézmény sokszínű szabadidős lehetőségeket kínál az ellátottak számára, azonban ezek kevésbé érik el azokat az idősebb gondozottakat, akiknek lehetősége van az intézményen kívül szabadidő-eltöltésre.
  7. A szerhasználat kialakulásában jelentős szerepe van a szociokulturális háttérnek, kevésbé veszélyeztetettek azok az ellátottak, akik fiatalon kerülnek gyermek- vagy lakásotthonba.
  8. A Somogy megyei addiktológiai ellátórendszer elemei, illetve az addiktológiai problémák diagnosztikai kritériumai kevésbé ismertek a munkatársak körében. Az intézmény szakmai dokumentumai érdemben foglalkoznak a szerhasználat problematikájával, de nem rögzítik egyértelműen a problémakezeléssel kapcsolatos teendőket.

A kutatás folyamata

 

A 2019 októbere és decembere között megvalósított kutatás elsődleges célja a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fiatalok drogfogyasztási szokásainak felmérése volt.

A kutatási tevékenység megvalósításának eszközei: Feltáró jellegű kvantitatív (statisztikák, adatelemzések) és kvalitatív módszerek (kérdőív és félig strukturált interjúk). A kérdőívek kidolgozásában figyelembe vettük a kutatási célok és a projekt helyzetelemzésében megfogalmazott és rögzített céltelepüléseket érintő helyzetképet és az aktuális statisztikai adatokat.

A vizsgálatot kiterjesztettük azokra a területekre, amelyek – részben a témakör tudományos eredményei, részben a kutatási tevékenység műszaki-szakmai specifikációja alapján – relevánsak voltak. Ennek keretében vizsgálat tárgyává tettük:

-  a jogszabályi környezetet;

-  a magyarországi fiatalok szerhasználati szokásait, annak szociokulturális hátterét, illetve kapcsolatát a szabadidő-eltöltési szokásokkal;

-  az intézmény dolgozóinak percepcióit a droghasználattal kapcsolatban;

-  az intézmény szakmai dokumentumait; továbbá

- Somogy megye addiktológiai ellátórendszerét.

Kutatásunk során több adatgyűjtési eljárás kombinációjának segítségével vizsgáltuk az intézményben előforduló szerhasználati problémákat. A feldolgozott szakanyagok körébe bevontuk az intézményi dokumentumokat, a friss és témakörhöz illeszkedő szakirodalmi forrásokat és statisztikákat, továbbá a kapcsolódó jogszabályokat. A primer adatok összegyűjtését három empirikus eljárás segítségével valósítottuk meg:  

1. Kérdőíves vizsgálatot végeztünk a 10 éves és idősebb ellátottak körében.

A kutatás alapsokaságának meghatározását az intézmény munkatársai segítségével végeztük. Az előzetes adatgyűjtés során arra a megállapításra jutottunk, hogy az adatfelvételt a 10 éves és idősebb ellátottakra célszerű kiterjeszteni, mivel ebben az életkorban jelentkeznek bizonyos szerhasználati problémák (pl. dohányzás). Az intézménytől kapott, szűrt és anonimizált adatbázis alapján az alapsokaságba tartozó ellátottak 48%-a fiú, 52%-a lány, átlagos életkoruk 15,2 év.

Az ellátottakra irányuló adatfelvétel során valószínűségi mintavételre nem volt lehetőség, az intézményi munkatársak közreműködésével megvalósuló adatfelvétel során a minél nagyobb minta elérése volt a célunk. Adatfelvételre a II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon öt telephelyén került sor. Kutatásunk nem reprezentatív, a megállapítások az elemzés alapjául szolgáló mintában szereplő gondozottakra vonatkoznak. Az elemzett adatok köréből két rekordot (két válaszadó adatait) zártunk ki nyilvánvalóan valótlan, logikailag inkonzisztens válaszok miatt. A mintában szereplő ellátottak átlagos életkora 14,49 év, 49%-uk fiú, 51%-uk lány. A mintában az alapsokaság elemeinek 51%-a szerepel.

2. Kérdőíves vizsgálatot végeztünk az intézmény azon dolgozói körében, akik közvetlen, napi szintű kapcsolatban vannak a gondozottakkal. A vizsgálat során alkalmazott önkitöltős kérdőívvel 54 fő munkavállalót értünk el, a válaszadásra a balatonboglári, a fonyódi és az öreglaki gyermekotthonban, illetve egy somogyvári lakásotthonban került sor.

3. Félig strukturált interjúkat készítettünk az intézmény olyan munkatársaival, akik napi rendszerességgel közvetlen kapcsolatban állnak az ellátottakkal. Az interjúk során részben a kérdőíves adatfelvétel során gyűjtött információk bővebb kifejtésére, részben a kérdőíves módszerrel nehezen vizsgálható témakörökre helyeztük a hangsúlyt. Az interjúalanyok beosztás szerinti összetétele: 8 fő gyermekfelügyelő, 2 fő csoportvezető nevelő, 1 fő nevelő, 1 fő fejlesztőpedagógus, 1 fő gyermekotthon-vezető, 1 fő szakmai vezető, 1 fő pszichológus

A 2019. november 15. és 2019. december 2. közötti időszakban megvalósuló adatfelvétel minden esetben önkéntes és anonim módon történt, az adatközlők beazonosítását lehetővé tevő adatokat nem gyűjtöttünk. A kutatási jelentésben közzétett interjúrészletekből töröltük a személyek és intézmények beazonosítását lehetővé tevő információkat. A kutatás lebonyolítására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével került sor.

20200817153105427 0001